Jdi na obsah Jdi na menu
 


A család eredete

A család pontos eredét és nemességi címük – címerük szerzésének időpontját jelenleg még nem ismerjük (a család iratai viszont említést tesznek egy 1643-ból való „régi pöcsétes levélről” – lásd az 1755/56-os nemesi vizsgálat leírását - invesztigáció). Feltételezéseim szerint család a „Mogor – Magyar” várjobbágynemzetségből származhatott. Nemzetség a pozsonyi vár előkelő várjobbágynemzetségei közé tartozott. Első ízben az 1240. június 14-én Sopronban kelt IV. Béla kiváltságlevelében találkozunk vele, melyben a király bizonyítja, hogy Eutruh (Etre, az Etrekarcsa-i Lukács család is származott) nemzetség név szerint felsorolt tíz ága és a Mogor nemzetség 12 ága – Andreas, Endres, Bank, Batha (Vatha), Vuth, Mos, Saul, Balalch, Dyonisius, Symon, Karachun, Chekenel – azok közé tartozik, akik Szent István király igaz jobbágyai közül valók.

A Mogor nemzetség számára kijelölt várbirtokrész központja a nemzetség eredeti szálláshelye, a nemzetség nevét máig őrző Magyar volt, a mai Nagy- és Kismagyar. Ez azonban jóval meghaladta a mai falu határainak nagyságát.

 A Mogor nemzetségből számos ismert nemesi család származott, úgymint a Csenkey, Farkas, Karácsony családok is. 

 

Az első ismert ősök

A család első ismert ősét már 1355. évben említik Csallóközben, amikor is „Ogai András és fia Chuna Pál és a többi Ogaiak egyezkednek Andics és Fakó possessiók (falvak) fölött: Ujvásár, Más Vatta, másként Csörge (Chergey) Péter háza (említve 1406. évben is) ma mint Csörgepuszta), Rév Ujfalu, Tárnok, Némethfalu, Kisosztály, Szogagyőr, Magyar, Bankvatta, Ilka, más néven Harmathel (Jóka) birtokaikat Lőkösnek (Lölkösnek) engedik”.

Később, 1550. május 14-én, Fakó-puszta kapcsán találkozunk ismét őseinkkel5, amikor is egy „vizsgálat keretén belül” említik Chergey Jakab és Chergey Mátyás nevét. Chergey Jakab libertinus (a jobbágyi terhektől a földesuruk által felszabadított jobbágy) Mérey Mihály helyettes királyi személynök Lakpaka-i birtokáról származott. Mátyás, pedig mint Békéről a Seredy György Sáros vármegye főispánja zálogos birtokosaként van említve.

Mátyás szintén említve van az 1568-as gabonatizedjegyzékes összeírásban, mely az akkori települések gabonatermesztés jegyzékét jelentette. Ezekben az összeírásokban szerepel még 1568-ból Illésházáról egy bizonyos Gergely (Chergei/Cheörgey Gregorius), illetve Csörgepusztáról és Vajasvatáról Bertalan (Chergei Bartholomeus), valamint 1580-ból a már említett Gergely Tonkházáról és Békéről, Bertalan Csörgepusztáról és Vajasvatáról, illetve Bálint (Chergey Valentinus) szintén Békéről. Nagy valószínűséggel Bálint azonos azzal, aki, szerepelt az 1574-es pozsonyi uradalmi urbáriumok összeírásában7, akkor Födémesen volt említve rokonával, Pállal. Az 1574-es összeírás említést tesz még egy Farkas (Chergey Wolfgangus) nevezetű ősrokonról is Bodakról.

Az írások szerint, a pozsonyi területi levéltár nemesi iratai – „Acta Nobilitaria”, 1650 után a család már két ágon haladt. Ezt az 1650-es évi Pozsony megyei nemesi összeírás alapján tudjuk, melyben Mihály Gombáról és Jakab Sárosfáról szerepelnek. Továbbiakban bővebben csak Mihály ágával fogunk foglalkozni.

forrás: "Csörgey család" családtörténeti könyv 2. bővített kiadása