Jdi na obsah Jdi na menu
 


...Slovenský text sa pripravuje....

 

A történelmet nehéz szeretni.

Legyen az bármely oldalról, bármilyen szemszögből nézve is. Van, akit például csak a jelen és a jövő érdekel (mint egynéhány politikust is) és van, akit az egyik sem.

Ha magamból indulok ki, én a történelmet, mint iskolai tantárgyat soha nem szerettem. A fő oka, az igazat megvallva, a saját érdektelenségem volt.

Az iskolai tanulmányaim elvégzése után viszont helyzet gyökeresen megváltozott.

Furcsának tűnhet, de köszönhető ez egyrészt a nálunk bekövetkezett politikai viszonyoknak és a világban egyre gyakrabban szaporodó háborúknak, másrészt viszont rájöttem, a történelem ismerete nélkül nehezen lehet megérteni egyes események lényegét és a jövőnk lehetőségeit.

Érdekelni kezdett a történelem.

De a történelmet nemcsak szeretni, megszeretni, de művelni is tudni kell. Nem lehet úgy kézbe venni, mint egy regényt, melyet elolvasunk 1-2 nap alatt, az elejétől a végéig. Az olvasást, tanulmányozást ajánlatos felosztani évekre, századokra esetleg eseményekre. Talán ez is az egyik járható út, ahhoz hogy meg tudjuk érteni és szeretni a történelmet – történelmünket.

Azonban, véleményem szerint van egy másik járható útja a múltunk tanulmányozására, megismerésére. Egy érdekesebb és merem állítani izgalmasabb is.

Ez pedig nem más, mint a családunk múltjának megismerése!

Hogy miért?

Mi is valóban a család?

A társadalmunk és az életünk alapvető alkotóeleme. A család nevel, tanít és védelmez egyaránt. Gondolatokat, cselekedeteket és az azokat művelő személyeket ad – adhat. És nem utolsósorban, történelmet formáló, alakító tényező is. Hiszen magát a történelmet, közvetve vagy közvetlenül, valamely család, s annak tagjainak szerepe, élete, határozta és formálta.

És éppen ezért, lehet, hogy a mi családunk is a múltban szerepet játszhatott a történelem, ha nem is a világviszonylatában, de legalább helyi szinten, alakításában, formálásában.

Ha megismerjük (természetesen, ha akarjuk) családunk, őseink múltját, egyben bepillantást is nyerhetünk az akkori történelmi események talán rejtett titkaiba, felfedezhetünk érdekes utalásokat, megismerhetünk elfelejtett személyeket, amelyeket, és akikről a „nagy” történelmi könyvek, enciklopédiák említést nem tesznek.

Családunk múltjának ismerete viszont, nem sokszor kemény, fáradságot nem tűrő kitartást, munkát jelent.

Hiszen a türelmünket többször is próbára fogják tenni a levéltári adatokban való kutatások mennyisége, a rokonok elbeszélései, iratai, fénykép albumai, s ami a legfontosabb ezeknek egy összefüggő anyagba való elrendezése.

De nem szabad hogy elrettentőnek hasson.

Épp ellenkezőleg, s lehet, hogy ez az oldal is segítséget és buzdítást ad, hogy belefogjunk.

Ahogy megtettem azt én is…